„A kreativitás ma ugyanolyan fontos az oktatásban, mint az írás-olvasás, és ugyanolyan rangon kell kezelnünk.”

Ki vagyok én?

A kultúra akkor kezd élni, amikor közünk lesz hozzá.

Hajdu Zsanett vagyok. Közel két évtizede könyvek, történetek és közösségek között dolgozom.

2009 óta a könyvkiadás és a kulturális kommunikáció különböző pontjain dolgoztam: könyvesboltban, tartalomfejlesztésben, marketing- és kommunikációs vezetőként, rendezvények és olvasói közösségek építőjeként.

A Pagony, a Labirintus Könyvek, az Animus és a Lampion világában több ezer könyv útját kísértem végig, és több száz könyvbemutató, családi rendezvény, fesztivál és kulturális program létrehozásában vettem részt. A Károli Gáspár Református Egyetem gyermek- és ifjúsági irodalom szakirányú továbbképzésén tanítok; digitális tananyagfejlesztéssel és élményalapú kulturális közvetítéssel is foglalkoztam.

Egy ponton egyre kevésbé az érdekelt, hogyan lehet valamit jól elmondani, és egyre inkább az, hogyan lehet olyan helyzetet teremteni, amelyben az emberek maguk kezdenek el kérdezni, keresni, összekapcsolni és jelentést adni annak, amivel találkoznak.

Válogatott események Pagonyfeszt · Lampion Mesefesztivál · Karácsony a Roxfortban · Angela Merkel budapesti könyvbemutatója · könyvfesztiválok, könyvhetek, szerzői és családi programok
Ami végigkísér Hogyan lesz egy könyvből, egy helyből vagy egy kulturális történetből személyes ügy?
Történet + kíváncsiság + kultúra + játék + kapcsolat.
Hajdu Zsanett egy könyves-kulturális rendezvényen
Könyvek, események, közösségek — innen nőtt ki a PÖTTY gondolkodása.
Miért született meg a PÖTTY?

Nem még egy programot akartam. Hanem történetet, amelyben részt kell venni.

A PÖTTY egy sokszor visszatérő tapasztalatból nőtt ki: az emberek nem attól kapcsolódnak egy történethez, hogy több információt kapnak róla.

Hanem attól, hogy egyszer csak dolguk lesz vele. Észrevesznek valamit. Kérdésük támad. Meg kell nézniük közelebbről egy épületet, egy régi fotót, egy tárgyat vagy egy mondatot. Valaki mást vesz észre, mint ők. Beszélgetni kezdenek. A történet lassan közös üggyé válik.

A PÖTTY ezért nem egy kész magyarázatot akar átadni. Inkább egy pontosan megtervezett helyzetet hoz létre, amelyben a kíváncsiság elindítja a résztvevőt, a történet megtartja, a feladatok pedig segítenek abban, hogy végül saját kapcsolat szülessen egy hellyel, egy kulturális emlékkel és egymással.

A PÖTTY azért létezik, hogy a közösen átélt történeteken keresztül kíváncsibb és egymáshoz közelebb kerülő közösségeket hozzunk létre.
A játék lényege

A PÖTTY nem feladatlap. Egy történet, amelyhez mindenki hozzátesz valamit.

A történet az első kapu. A feladatok csak azért vannak, hogy továbbvigyenek benne.

Lehet városi nyomozás, otthon folytatódó PÖTTY Posta, személyre szabott születésnapi vagy esküvői rejtély, iskolai felfedezés vagy egy közösség saját történetéből épülő játék. A forma változhat, a működés lényege ugyanaz.

01
Valami megállít. Egy részlet, egy tárgy, egy régi kép, egy furcsa mondat vagy egy helyszín. Nem dekoráció: nyom.
02
Kérdés lesz belőle. A jó kérdés nem ellenőriz, hanem figyelmet és gondolkodást indít.
03
Keresni kezdtek. Figyeltek, kutattok, összehasonlítotok, kipróbáltok, beszélgettek és nyomoztok.
04
Összekapcsoljátok. Múltat a jelennel, helyet az emberrel, az egyik megfigyelést a másikkal — és közben egymást is.
05
Történetté áll össze. Nemcsak egy megoldás marad utánatok, hanem valami, amit együtt fedeztetek fel és ezért a tietek lett.

Mit visztek haza a megoldáson kívül?

Nem az a legérdekesebb, hány feladatot oldottatok meg. Hanem az, mi történik közben.

Családban

Közös figyelmet. A felnőtt nem megoldókulcs, a gyerek nem végrehajtó. Együtt vesztek észre, vitatkoztok, döntötök — és lesz egy történet, amire később is vissza lehet utalni.

Osztályban

Új szerepeket. Nem feltétlenül az lesz a kulcsfigura, aki a tanórán a leggyorsabb. Fontossá válhat a jó megfigyelő, a kérdező, a rajzoló, az összekapcsoló vagy az, aki más nézőpontot hoz.

Eseményen

Közös történetet. Egy születésnap, esküvő vagy csapatprogram résztvevői nem egyszerűen egymás mellett vannak: közös ügyük lesz, ami új beszélgetéseket és kapcsolódási pontokat hoz létre.

Emberben és közösségben

Kíváncsiságot. Nem az a cél, hogy minden adat megmaradjon. Hanem az, hogy legközelebb megállj egy részletnél, rákérdezz, utánanézz, és legyen kedved összekapcsolni azzal, amit már tudsz.

Módszertan

Nem elmondjuk. Felfedezzük.

Nem hiszek abban, hogy egy kulturális vagy pedagógiai program attól jó, hogy minél több kész választ ad.

Abban hiszek, hogy a tudás akkor válik személyessé, ha van hozzá tapasztalat, kérdés, saját megfigyelés és beszélgetés. Ezért a PÖTTY nem „magára hagyott felfedezés”: a történet, a nyomok és a feladatok gondosan megtervezett támaszt adnak, de a jelentést nem veszik el a résztvevőktől.

Ha szakmai neveket kell adni hozzá, a PÖTTY szemléletében a tapasztalati és konstruktivista tanulás, az irányított inquiry, a tárgy- és helyalapú tanulás, a részvételi kultúraközvetítés, a játék és bizonyos helyzetekben a drámapedagógia találkozik.

Tapasztalatból indulunk.
Először legyen valami, amit látni, érinteni, bejárni, összevetni vagy átélni lehet. Az információ erre épül rá.
Kérdés előbb, válasz később.
A jó kérdés figyelmet és gondolkodást indít. A kész magyarázat akkor érkezzen, amikor már van mihez kapcsolni.
A hely és a tárgy forrás.
Egy utca, egy archív fotó, egy épület, egy tárgy vagy egy műalkotás nem illusztráció: önálló információforrás.
Több nézőpont fér el.
A közös gondolkodás nem azt jelenti, hogy mindenkinek ugyanoda kell eljutnia. A különbség maga is része a tanulásnak.
A játék kapu, nem jutalom.
A játék nem a „komoly tartalom” után következik. Maga a játék az a forma, amelyben a figyelem, a kutatás és a kapcsolat létrejön.
Szellemi térkép · olvasnivalók

Akik mellett gondolkodom.

Lannert Judit – Németh Szilvia · Kreatív tanulás (2024)

A kreativitást nem külön „pluszként”, hanem a tanítás és tanulás szervezőelvének részeként kezeli. Tea Kiadó

Gyarmathy Éva · Tehetségfejlesztés (2021)

A különböző fejlődési utak, erősségek és tanulói működésmódok felismeréséhez ad fontos pszichológiai és pedagógiai keretet. Tea Kiadó

John Dewey · Experience and Education (1938)

A tapasztalat nem díszítőelem a tanulás mellett: a gondolkodás egyik kiindulópontja.

Jerome Bruner · The Process of Education (1960)

A felfedezés, a struktúrák felismerése és az aktív jelentésalkotás fontos háttere annak, ahogyan a PÖTTY kérdéseket épít.

Mitchel Resnick · Lifelong Kindergarten (2017)

Projekt, szenvedély, társak és játék: a kreatív tanulás négy erős kapaszkodója. MIT Press

Gabnai Katalin · Drámajátékok

A drámapedagógiai eszköztár magyar alapműve: érzékelés, fantázia, szerep, tér, együttműködés és aktív részvétel.

George E. Hein · Learning in the Museum (1998)

A múzeumi tanulás és a konstruktivista pedagógia egyik alapműve. Routledge

John H. Falk – Lynn D. Dierking · The Museum Experience Revisited (2013)

Arra emlékeztet, hogy a kulturális élmény mindig személyes, társas és fizikai kontextusban történik. Routledge

Nina Simon · The Participatory Museum (2010)

A részvétel, a közösségi tudás és a kulturális intézményekkel való aktív kapcsolat egyik legpraktikusabb alapkönyve. ingyenesen olvasható online

Teljesebb forrásjegyzék és további olvasnivalók

Magyar kreatív, gyermekközpontú és együttműködésre építő pedagógia

  • Lannert Judit – Németh Szilvia: Kreatív tanulás – Kreativitás az iskolában és azon kívül. Tea Kiadó, 2024. kiadói oldal
  • Gyarmathy Éva: Tehetségfejlesztés – Lehetőségek kezdőknek és haladóknak. Tea Kiadó, 2021. kiadói oldal
  • Földes Petra: A bizalom tere – Társaskönyv tanároknak. Tea Kiadó. kiadói oldal
  • Zágon Bertalanné: Gyermekközpontú osztályterem – Innovatív módszerek az oktatásban. Tea Kiadó. kiadói oldal
  • Vass Vilmos: A pedagógia lelke – Történetek a tanítás világából. Tea Kiadó. kiadói oldal
  • Spencer Kagan – Miguel Kagan: Kagan kooperatív tanulás. Önkonet, 2009. kiadói ismertető
  • Gabnai Katalin: Drámajátékok – Bevezetés a drámapedagógiába. Helikon, 2011.
  • Fenyő D. György: Az irodalomtanítás módszertana 1–2. Tea Kiadó.
  • Vass Dorottea: Olvasásmotiváció. Tea Kiadó.

Tapasztalati, konstruktivista és gondolkodásközpontú tanulás

  • John Dewey: Experience and Education. Macmillan, 1938.
  • Jerome S. Bruner: The Process of Education. Harvard University Press, 1960.
  • David A. Kolb: Experiential Learning: Experience as the Source of Learning and Development. Prentice-Hall, 1984.
  • Seymour Papert: Mindstorms: Children, Computers, and Powerful Ideas. Basic Books, 1980.
  • Ron Ritchhart – Mark Church – Karin Morrison: Making Thinking Visible. Jossey-Bass / Wiley, 2011.

Kreativitás, játék és alkotó tanulás

  • Mitchel Resnick: Lifelong Kindergarten: Cultivating Creativity through Projects, Passion, Peers, and Play. MIT Press, 2017.
  • R. Keith Sawyer: Explaining Creativity: The Science of Human Innovation. Oxford University Press.
  • Mihaly Csikszentmihalyi: Creativity: Flow and the Psychology of Discovery and Invention. HarperCollins, 1996.
  • Sir Ken Robinson: Do Schools Kill Creativity? TED2006 — előadás.

Múzeumi tanulás, részvétel és kulturális jelentésalkotás

  • George E. Hein: Learning in the Museum. Routledge, 1998.
  • John H. Falk – Lynn D. Dierking: The Museum Experience Revisited. Routledge, 2013.
  • Eilean Hooper-Greenhill: Museums and Education: Purpose, Pedagogy, Performance. Routledge, 2007.
  • Nina Simon: The Participatory Museum. Museum 2.0, 2010.
Szakmai háttér

Hosszú út vezetett az első PÖTTY-ig.

Ahol dolgoztam és tanítok

Pagony · Labirintus Könyvek · Animus Könyvek · Lampion Könyvek · Károli Gáspár Református Egyetem – Gyermek- és ifjúsági irodalom szakirányú továbbképzés

Válogatott partneri együttműködések

LEGO Magyarország · UNICEF · Budapest Bábszínház · Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány · Szépművészeti Múzeum · Marczibányi Téri Művelődési Központ

Következő PÖTTY

Most már csak az a kérdés: milyen történetbe léptek be?

Válasszatok egy kész kalandot, hozzatok egy saját történetet, vagy nézzétek meg, hogyan működik a PÖTTY egy osztállyal.